A térképek egész napra és külön az éjszakai órákra jelzik a zajhatás mértékét, továbbá információval szolgálnak a zaj által érintett lakosok számáról, a lakóépületek, érzékeny intézmények, így a kórházak, iskolák helyzetéről.

Az intézkedési terv - melynek sikeres végrehajtása esetén a közúti közlekedési eredetű zajterhelés jelentősen csökken - többek között tartalmazza a zajterjedés útjába való beavatkozást például zajvédő falak építésével, forgalomszervezési intézkedéseket.

A koncepció említi még a Budapest körüli körvasút menti körút hídját, a Lágymányosi Duna-híd budai kapcsolataként a Hamzsabégi út megépítését és a Galvani utcai és Illatos úti hidak megvalósítását.

A Budapest és vonzáskörzete zajtérképe megnevezésű projekt 2005 decemberében indult és a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatásával valósult meg. A 680 millió forintra tervezett összköltségű projekt finanszírozását 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a hazai központi költségvetés biztosította. Az összköltség végül 562 millió forintra módosult.

A zajtérképek alapjaként olyan digitális térképek szolgálnak, amelyek ábrázolják a zajforrásokat (közutak, vasutak, repülőterek, ipari létesítmények), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl.: zajvédő falak, töltések, magasabb építmények) és a zajtól védendő épületeket (pl.: lakóépületek, egészségügyi intézetek, oktatási intézetek). A zajforrásokhoz azok jellegétől függően hozzá kell rendelni a forgalmi adatokat vagy a zajmérési eredményeket, továbbá egyéb a terjedést és zajkeltést befolyásoló jellemzőket, a zajtól védendő épületekhez pedig hozzá kell társítani az érintettek számát. Mindezeknek az adatoknak a felhasználásával az erre a célra készített számítógépes programok elkészítik az adott terület stratégiai zajtérképét.

(Forrás: budapest